Bevezetünk a papírok rejtelmes világába és megmutatjuk melyiket mikor érdemes választani

Ahogy a fáma szól: A papír egy olyan mesterséges anyag, amelyre írnak, rajzolnak, nyomtatnak, színeznek – vagy amelyet csomagolásra és formák megjelenítésére használnak.

De komolyabbra fordítva a szót: nem csodálkozunk, amikor a papír kiválasztásakor összezavarodik az ügyfél. A rengeteg különböző felület, tömeg és mintázat között nagyon gyorsan elveszik az ember fia. Nehéz eldönteni, hogy arra a célra, amire szánod a papír, melyik lenne a legalkalmasabb. Természetesen mindenkinek a szép, díszes darabok tetszenek - így megvan a veszélye, hogy el is csábuljanak tőle, viszont sok esetben a díszek a praktikum rovására mennek. Segítségül itt vagyunk mi, a BzPress munkatársai, valamint ez a segédlet, amit bármikor elő lehet pattintani, ha kérdésed lenne.

A papír vastagságát grammsúllyal jelöljük. Amúgy ez mit jelent? Biztos láttátok, hogy a nyomtatóba való papír csomagolására rá van írva, hogy 80g. De mi a 80g, ha dög nehéz egy csomag nyomtatópapír? Azt jelenti, hogy abból a papírból egy 1×1 méteres ív 80g-ot nyom. Pontos jelölése: 80g/m2. Eszerint, minél nagyobb ez a szám, annál vastagabb az adott papír. Egyszerű, mint az egyszer egy.

De azért mégsem olyan egyszerű ez az egész. Három féle papírt különböztetünk meg, attól függően, hogy milyen eljárással készült. Gondoljunk csak megint a nyomtatópapírra - na ő ofszet papír. Ennek a papírfajtának nincs bevonata, könnyen magába szívja a nyomdafestéket, rövid a száradási ideje, könnyű ráírni tollal, viszont a színek fakóbbnak és élettelenebbnek tűnnek rajta. Ezen tulajdonságai miatt főként szöveges kiadványok alapjaként szolgál (könyvek, használati útmutatók, jegyzettömbök, levélpapírok).

Ha a papír kap egy felületkezelést (ami lehet matt vagy fényes), műnyomóknak vagy mázolt papíroknak nevezzük őket. Simább érzést keltenek és mivel a festéket nem szívják annyira magukba, a színek sokkal élénkebbek rajtuk, mint az ofszet papíron - a száradási idejük hosszabb. Különféle grammsúlyú műnyomókkal találkozhatunk: alacsonyabb súlyúakat (90-130g) könyvekhez, szórólapokhoz, oklevelekhez, plakátokhoz, közepes grammsúlyúakat (150-300g) füzet borítókhoz, prospektusokhoz, könyv borítókhoz használjuk, míg a legvastagabbak (350+g) névjegykártyáknál, meghívóknál,  képeslapoknál, csomagolóanyagoknál és dossziéknál használatosak.

Természetesen, mivel három a magyar igazság, a harmadik versenyzőnk a kreatív papír. Nincs felületkezelve, nem sima felületű, hanem anyagában különböző mintázatokat, bordázatokat hordozhat, alapjáraton magasabb grammsúllyal készülnek. Sőt, hab a tortán, hogy nem “kötelezően” fehér alapszínük van, hanem tartalmazhatnak színezőanyagot, még csillogó szemcséket is! Leggyakrabbak esküvői meghívóknál, étlapoknál, névjegykártyáknál használják ezeket.

Bár nem mindenki veszi a papírtípusok közé a következő két fajtát, illik tudni róluk. Az öntapadós papír lehet mázolt vagy mázolatlan, az egyik oldala ragasztóréteggel van bevonva és egy speciális hordozóra van ragasztva, amiről maradéktalanul eltávolítható. Matricák, árucímkék, vonalkódok gyártásánál használják.
Továbbá az önátíró papírról szoktak elfeledkezni, ami olyan speciális festékkapszulát rejt a felületén, mely nyomásra “nyílik” és átadja a festéket a mögötte levő papírra. Ezekre lehet nyomtatni is, nem nyílnak meg a kapszulák, mivel nagy felületen éri nyomás őket. Nyilvántartások, nyugták, számlák nyomtatásakor használjuk.

További információért keress minket bizalommal!
A BzPress csapata